Kedves Mindenki :)

A tegnapi könyvtáras bejegyzés egyik mondata arra ihletett, hogy megosszak veletek ma egy igen régi sorozatot. 

A könyvtárunk valamikor tavaly vagy még azelőtt talán, kiírt egy "Az én kertem" című pályázatot, melyre közeli képekkel neveztem, persze nem önszántamból. A Kedves válogatott ki a képeim közül párat, majd a határidő napján leadta a képeimet, ezzel benevezve engem a pályázatra.

Szerény véleményem szerint a képek java alkalmatlan lett volna bármilyen pályázaton való indításra, mégis sikerült egy harmadik helyet összekaparnom velük...

Mivel a pályázat nagyon hosszan elnyúlt, és mégsem küldött be senki a kiírásnak úgy igazán megfelelő anyagot, ezért két kategóriában hirdettek eredményt: a legszebb kert és a legjobb fotós kategóriából utóbbi harmadik helyezettje lettem.

A virágok egy része ráadásul nem is saját, pl ez az orgona itt fent egy kóbororgona. Értsd útszéli, gazdátlan bokor, ami nem egy kerthez vagy egy házhoz tartozik, hanem csak úgy nő a határban. Kettővel feljebb az a pozsgás virág az egyik barátnőmé :)

A kert témához tartozik a veteményes kert is, tehát a paprikáimról és a paradicsomaimról is készítettem pár képet. 

Ma már persze mást és máshogyan adnék le, ha egyáltalán engedném, hogy egy ilyen pályázatra menjenek a képeim... Sőt, talán még készülnék is, ha már adott a téma.

De hogy még egyszer nem hagyom magam rábeszélni ilyesmire, az is tuti. Az eredménynek és a díjamnak természetesen nagyon örültem, de ezek a képek még nem azok a képek, amiket a nagyközönség elé szántam. 

S hogy most miért osztom meg őket mégis? Egyrészt nosztalgia, másrészt lelkesítés a kezdőknek, hogy bátran csinálják, amit szeretnek, mert előbb-utóbb meglesz a munka elismerése :)

Szép napot mindenkinek!

Elda