Kedves Olvasóim!
Nem tudtam, hogy más témával jöjjek-e elő, vagy inkább folytassam az előző bejegyzést, de végül úgy döntöttem, hogy folytatom a fotósulis anyagot. Ma se számítsatok rövid cikkre, de legalább olyan színes, és sokkal izgalmasabb lesz, mint a tegnapi! Ma már szó lesz modellfotózásról, sportfotóról, városfotózásról, és sok másról.
Kezdjük is a sportfotózással!
Bodnár István, a sportfotózás területén szintén elismert oktatónk tartotta az elméleti és a gyakorlati órákat. Elméleten technikákról (megfagyasztott pillanatok, dinamikus, bemozduló képek, svenkelés, részletek és kivágások, portrék, kreatív képek, sorozatfelvételek, humor kategóriás képek) valamint a fontosabb előkészületekről és természetesen a felszerelésről esett szó. A gyakorlaton pedig meg is tapasztaltuk, hogy ide bizony milliós felszerelés kell, ha profi képeket szeretnénk. Mivel én még nem tartok itt, ezért aztán a felvételeimmel sem vagyok maradéktalanul megelégedve. Párat azért meg tudok mutatni :)
Elérkeztünk várva várt témámhoz, a műtermi modellfotózáshoz. Szeretett tanárom, Kadosa Zoli, a terület nagymestere adott elméleti órákat, ahol a 3 alapvilágítással ismerkedtünk meg, majd a különféle lámpák és fényformálók kerültek sorra. Egyetlen dolog, amit nagyon, de ezt aztán tényleg nagyon hiányoltam a gyakorlati óráról, hogy nem mi állítottuk be a fényeket, hanem Vili és Zoli. Mi csak a fénymérővel kerültünk közeli kapcsolatba, a stúdióvakukkal sajnos nem.
A gyakorlati órákat a fotósiskola műtermében tartottuk. Különleges alkalom volt ez nekem, mert mint tudjátok, félve nyúltam az exponáló gombhoz, ha a gépem elé ember keveredett. Mindezek tetejébe, aznap még az első megbízásomnak is eleget kellett tennem, mert a barátnőm kért magáról egy sorozatot. Kemény és fárasztó nap volt így, hogy a gyakorlat után még egy majdnem 3 órás fotózás várt rám.
A modellek instruálása valami leküzdhetetlen akadályként tornyosult elém, amikor meg sziporkáztam, akkor meg mindenkinek sikerült lefényképeznie a beállítást, csak nekem nem, mert folyton ellopták a vakumat. Rádiós távkioldó és egy 12-3 fős csapat apró örömei, ugye. Sebaj, délután volt alkalmam önállóan dolgozni :) Erről majd később, a kültériekkel együtt töltök fel képeket. Most álljon itt néhány a gyakorlati alkotásaimból :)
Modellek: Gyöngyösi Zsófi és Takács Feri
Köszönöm a munkátokat!
Újabb izgalmas témához, a panorámafotózáshoz érkeztünk. Az órákat Kovács P. Attila tartotta. Lenyűgöző képeket mutatott nekünk a világ minden tájáról. Szerintem olyan hely, ahol ő még nem járt, nincs is a Földön. Mint minden órán, most is a szükséges felszereléssel és annak átbeszélésével kezdtük az anyagot, hogy milyen beállításokra kell odafigyelni. Mivel Attila reál beállítottságú, ezért sok mindenről beszélt, ami számomra egy icipicit kínai volt, matematikát és fizikát vont bele az előadásába... a hátamon futkosott tőle a hideg. Valamennyire bele tudta szuszakolni a Tudást abba a számok világa elől határozottan elzárkózó fejembe, de gyanítom, hogy velem külön kellett volna egy egész napot töltenie, hogy meg is értsem, miről van szó. Hát ez van, nem mindenki matekzseni, na. A panorámafotózás is elég speciális terület, és természetesen mint ilyen, speciális felszerelést és szoftvereket igényel, ha mélyebben szeretnénk belemászni. Nekem nincs erre igényem, bár valóban lenyűgözőek ezek a képek. Majd egyszer, talán :) Addig is, ezt alkottam a Hősök terén:
A tizedik alkalom a városfotózásé volt. Szintén KPA tartotta az előadást és a gyakorlatot is. Budapest legismertebb belvárosi útvonalán sétáltunk végig a felszerelésünket cipelve. A Vörösmarty térről indultunk, ami utunkba esett, azt fényképeztük. :) A Lánchídon át a Várba mentünk fel. Lehullt a lepel a kék órás felvételek varázsáról, annyi a lényeg, hogy az éles városi fényeket deríti a természetes fény. Közeli-távolabbi képelemek összehangolásával éreztethető a tér, és még néhány apróság a mozgó és egyhelyben álló téma összehangolásával... Ezen a napon vesztettem el az állásomat, ráadásul már megérintette a csapatot a közeli elválás, pláne a vizsga szele... Igyekeztem hát erőt meríteni a csapat szeretetéből és a fényképezés öröméből. Tudtátok, hogy amikor felkapcsolják a közvilágításokat, a hidak kb fél percig zöld színben pompáznak? 
Már május 10-e van, és az állatok fényképezése van porondon. A természetfotózás témához visszatérve ismét Láng Istvánnal tanultunk. A legfontosabb momentum, amit itt meg is osztanék, hogy mindig az állat szeme legyen éles. Lehetőleg az a szeme, amelyik a kamerához közelebb van :) Na persze, ha a fülét fotózod, ez nem lényeges megjegyzés :D Gyakorlaton a Budakeszi Vadasparkban voltunk.
Utolsó előtti óránk Kadosa Zolival telt, aki a vakukkal is nagyon közeli kapcsolatot ápol. Rendszervakuk használatáról szólt ez a két alkalom. Ekkor már megvolt az enyém is, a tanfolyam ideje alatt elég sok új cuccot bevásároltam, több apróság mellett az állványomat, a közgyűrűsoromat, a vakumat, a napellenzőimet és a szűrőket is ez a 14 hét hozta az életembe. De vissza a vakus témákhoz. Zoli ahogyan előadta az anyagot, olyan volt, mintha a lehetőségek tárháza a végtelenben teljesedne ki, ha vakut használsz. Van is ebben valami, és amíg nem tapasztalod meg, nem is gondolnád, hogy a vakuval is lehet kreatívan játszani, sőt, nem árt akár nappal is használni. Utolsó gyakorlatunk volt ez, rengeteget hülyéskedtünk, nagyon jól éreztük magunkat. A csapatunk szuper volt, remek kis társaság jött ott össze. Mérnöktől kezdve modellen át a kozmetikusig, na meg szerény személyem által képviselve az álláskeresőig volt ott mindenféle foglalkozású, státuszú csoporttárs, és mégis, egy egységes csapatot alkottunk. Én ekkor már két hete állást kerestem, és jó érzés volt egy közösség tagjának lenni, viszont borzalmas abba belegondolni, hogy ennek hamarosan vége. A lényeg, hogy az utolsó gyakorlatunkon még kihasználtuk a lehetőségeket, komolyabb képek nem is születtek, ráadásul töröltem a mappát, amikor új számítógépet kaptam. Sajnos ide nem tudok képet illeszteni...
Legutolsó óránkon ismét Photoshopoztunk, ismét Körber Lacival. Ő a Fotoart Fotósiskola PS nagykövete :) Egy igazi mágus :) Ismétlés volt javarészt, scriptekről és pluginekről esett még szó.
Egy hét múlva, május 31-én pedig jött a rettegett vizsga... A csapat egy része szorgalmasan tanult és tövig rágott körömmel és remegő gyomorral ült le a papír mellé, a másik fele meg nem értette, mitől van úgy ki a remegő része a csoportnak. Az eredmény az lett, hogy a legtöbben 4-es és 5-ös dolgozatot írtunk, egy vagy legfeljebb két 3-as lett. Ezzel állítólag az egyik legjobban vizsgázó csapat lettünk a suli történetében, amire azért is vagyok büszke, mert az eredmény hűen tükrözte, hogy mennyire összetartóak voltunk, mennyire fontos volt mindenkinek a mi kis közösségünk.
Megbeszéltünk további találkozókat, amikor a csapat apraja-nagyja összejön egy fotózásra. Ezekből egy valósult meg érdemben, illetve volt egy egri fotósfesztivál is, ahol a kemény mag megint találkozott, és 3 napig ment a buli. Erről majd egy későbbi postban fogok írni, de a kronológiai sorrendet be szeretném tartani :)
Köszönöm Nektek, hogy elolvastátok, és ha kedvet kaptok egy fotós tanfolyamhoz, akkor ajánlani tudom az én volt sulimat. Segítőkészek és kedvesek, a tanárok pedig elképesztő tudással, lendülettel és elkötelezettséggel oktatnak, minden tiszteletem az övék.
Ezúton is köszönöm nekik a sok jót, amit tőlük kaptam!
Elda
